TÖnK-ÉLETES tönköly búza őrlemények (lisztek, darák), szemes termékek, tisztított pelyva

TÖnK-ÉLETES® néven előállított termékeink védjegyoltalom alatt állnak. Azoknak alapja az általunk saját földjeinken termelt ősi magyar tönköly búza, mely nem tévesztendő össze a jóval nagyobb termőterületű és ternéshozamú ál- tönköly fajtákkal!

Tudnivalók a valódi, ősi tönkköly fajtákról, köztük a TÖnK-ÉLETES® tönkölyről:

A tönkölybúza létezése valószínűleg egyidős az emberiséggel. Vad alakja nem ismert, s tulajdonságai alapján is olyan, mintha felsőbb akarat teremtette volna erre a világra.
Olyan ősi fajtáról beszélünk, mely kifejlett önvédelemmel rendelkezik (a káros gyomokat elnyomja, a talajból a szennyeződéseket nem veszi fel, gombabetegségekkel még akarattal is nehéz, vagy lehetetlen megfertőzni). A tönkölybúza kiegyensúlyozott termésátlaggal, magas beltartalmi értékekkel, biztonsággal terem. Termése (amennyiben az ősi fajtáról beszélünk) 20-30 q/ha, szemben a 45-80 q/ha terméshozamú modern intenzív búzafajtákkal, amik nagy mennyiségben, de értékes tápanyagok nélkül, talajainkat módszeresen tönkretéve szolgálják gazdájuk anyagi érdekeit.

Kevesen tudják, hogy a tönkölybúza csaknem eltűnt Európából a XX. században. Csupán Svájcban, és Németország egy nagyon szűk körzetében maradtak maradvány- ültetvényei, és Magyarországon az 1990-es években akadt két tudós, akik génbanki mintákból, és egy zsák csodálatosan megmaradt réges-régi magból vissza tudták nemesíteni ezt a különleges növényt.

A jelenleg termesztett tönkölybúzák jelentős része egy osztrák áltönköly (bő terméshozamú, esetenként csépelhető-erről később!), melynek beltartalmi értékei ugyan kimagaslóak a modern búzafajtákéhoz viszonyítva, de meg sem közelítik az ősi tönköly tulajdonságait. Ezen kívül még számtalan tönkölynek kinéző, vagy csak annak hívott búzafajtát termesztenek. A jelenlegi szabályozások értelmében tönkölynek nevezhető minden olyan búza, melynek a nemesítés során 3 generációval korábban legalább egy tönköly génje volt. Mintha tacskónak lehetne ma nevezni azt a kutyát, melynek 8 dédszüleje közül az egyik tacskó volt, de a másik hét puli- viszont az anyukája németjuhász. Ráadásul, ha valaki ebből a tönkölynek nevezett búzából csupán 15%-ot bármilyen búzaliszthez hozzákever, hivatalosan és szabályszerűen tönköly lisztből készült terméket állíthat elő.

A valódi, ősi tönköly vetésterülete Magyarországon ugyan évről évre nő valamelyest, de töredékét sem tudja kiszolgálni a számtalan „tönköly, tönkölyös, tönkölyt is tartalmazó” terméket előállító vállalkozásnak. Így lehetséges az, hogy a számításaink szerint évi 1000 tonna körüli valódi tönkölytermeléssel szemben évente ennek a számnak többszörösére rúgó „tönkölynek látszó tárgyat” állítanak elő Magyarországon.

A TÖnK-ÉLETES® védjegyet azért alkottuk meg, hogy megpróbáljuk összefogni a garantáltan ősi tönkölybúzát termelő hazai gazdákat, akik kizárólag fenntartható, organikus módon gazdálkodnak.

Az ősi tönkölybúza gyógynövény. Valódi csoda. Lisztje, darája, csírája, de még a korpája is ízletesebb, táplálóbb, és sokkal- de sokkal egészségesebb a többi gabonánál.

Bingeni Szent Hildegárd a Természet gyógyító ereje című művében így ír erről:
„A tönkölybúza a legjobb gabona, meleg és zsíros és erőteljes, gyengédebb, mint a többi gabonafajta, jó húst és jó vért ad annak, aki eszi, boldog értelmet és örömteli érzelmeket hoz az embereknek. Bármilyen formában is eszik, legyen az kenyér, vagy bármilyen más étel, jó és lágy. És ha valaki már olyan beteg, hogy a betegségtől már enni sem tud, az vegye a tönkölybúza egész szemeit és főzze meg vízben zsír vagy tojássárgája hozzáadásával, hogy jobb íze miatt könnyebben fogyasztható legyen, és egy ezt a beteg, és ez meggyógyítja belülről, mint jó és egészséges balzsam.”

A tönkölybúza 100 grammjának energiatartalma 376 kcal/1579 kJ. Fehérjetartalma 19-20 százalék, melyben minden esszenciális aminosav képviselteti magát. Aminosav-összetétele eltér a hagyományos búzáétól, - a legtöbb aminosavból mintegy másfélszer annyi található benne -, és összetétele hasonlít az emberi fehérjékben található aminosav-arányhoz.

Nagy triptofán-tartalmával magyarázzák például, hogy kedvez a szervezet szerotonin-termelésének, és emiatt lehet igaza Hildegard nővérnek, aki a jó kedélyt teremtő és ellenálló-képességet növelő gabonaként ír róla. Felvehető fehérjetartalma a ma termesztett búzafajtáknak csaknem duplája, és azokénál jóval könnyebben emészthető. Napi 15-20 dkg tönkölybúza elfogyasztásával lényegében fedezhető az emberi szervezet aminosav-igénye. Tartalmaz még cca. 52-55 százalék szénhidrátot, 2,7 százalék zsírt és 8,8 százalék értékes rostot.

Vitamin- és ásványianyag-tartalmára jellemző, hogy a B12- kivételével megtalálható benne a teljes B-vitamin-csoport, niacin- és E-vitamin-tartalma is kiemelkedő.
Kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma számottevő, a gabonamagokra jellemző érték nyolcszorosa is lehet, réz-, vas-, mangán- és cinktartalma meghaladja a búzáét. Jelentős szilícium és szeléntartalommal rendelkezik. Magas kovasavtartalma miatt jótékonyan hat a gondolkodásra és koncentrációs képességekre. Egyes bőrgyógyászok bőrápoló hatása miatt idült bőrgyulladások (neurodermitisz) gyógyítására javasolják a tönkölybúzás étkezésre való átállást. A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidrát- és rosttartalmának köszönhetően, valamint kedvező glikémiás indexe miatt cukorbetegek étrendjébe jól beilleszthető. A hagyományos kínai orvoslásban a tönkölyt kiváló lép-, hasnyálmirigy- és májerősítőként ismerik. A meleg tönkölylevest különösen azoknak ajánlották, akiknek tagjai mindig fáztak. Érdekes módon hatékonyabbnak bizonyult a többi meleg levesnél. Miután tápláló és jól emészthető, kifejezetten ajánlott a lábadozók étrendjébe. Tény, hogy minimum kétszer annyi felvehető fehérje van benne, mint a búzalisztben. Az állatok és a gyermekek, ha választhatnak, ösztönösen inkább a tönkölyből készült táplálékot fogyasztják. Szeléntartalmánál fogva a daganatos megbetegedések megelőzésében és gyógyításában lehet szerepe.

A valódi tönköly termése nem csépelhető! Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kalász aratáskor ugyan szétesik, de a szemeken rajta marad a toklász, melyben három rendkívül kemény pelyvalevél szorosan öleli körül a magokat. Őrlés előtt ezektől a pelyvalevelektől kell hántolással megszabadítani a magot. A betakarítás ezért rendkívül költséges és több fajta gépet, technológiát igényel, ami a modern ipari termelésben nem kívánatos. A pelyva, ez a tökéletesen záródó páncél- vagyis a költséges betakarítás, valamint a jóval szerényebb terméshozam volt az oka a fajta csaknem teljes visszaszorulásának. Viszont a zárt pelyvaleveleknek kiemelkedő jelentősége van az egészségünk megőrzésében: a csernobili katasztrófát követően csaknem véletlenül derült ki, hogy a tönkölybúza nem vett fel a környezetéből sugárzó anyagot, nehéz fémeket.

Ez a rendkívüli védelem óvja meg a szemet a termesztés, betakarítás, és tárolás során fellépő szennyeződésekkel szemben is- így a tönköly nem csak tökéletes adottságokkal, de szinte tökéletesen tisztán is léphet be az újjászületését, átlényegülését biztosító malomkövek közé.

Vissza